Filmworlds blog - Filmelemzések, vélemények és kritikák

Filmworlds

A Star Wars életérzés [4.]

2015. december 23. - Harmath Árpád

Sokat olvasni manapság a Star Warsról, mondhatni egy ideje még a csapból is ez folyik. Tény, hogy milliók kedvence a filmeposz, ugyanakkor van egy olyan masszív réteg is, mely egyszerűen nem érti mi ez az egész őrület. Nos, megpróbálom az ő számukra is megvilágítani a dolgot. De előbb pár szó – tényleg csak röviden – a legújabb részről.

Alig több mint 48 órával a Star Wars VII. (Ébredő erő) országos premierje után megírtam első benyomásaimat és véleményemet a legújabb Csillagok háborúja részről. Kritikus voltam, mert nem tudtam úgy tenni, mint aki nem veszi észre a hibákat, hiteltelenségeket és gyengeségeket. Azt sem tudtam teljesen elfogadni, hogy JJ.Abrams csapat ennyire biztosra akart menni és egy az egyben lemásolta a tuti siker 1977-es nyitófilm számtalan paneljét (a Halálcsillagtól a főgonosz karakterén át a helyszínek, konfliktusok, szereplők kialakításáig). Persze egy 200 milliós dolláros költségvetésű filmnél nem szabad kockáztatni (üzleti szempontból legalábbis), de ettől nem tudom többre becsülni a „megúszásra” játszó kivitelezést. A kritikám megjelenését követően számtalan más elemzést is elolvastam és legtöbbször a két végponton láttam a véleményeket: vagy a teljes behódolás, elájulás és csodálat hangján szólaltak meg az elemzők, vagy a földbe döngölés és agyonfikázás ment. Nos, az objektivitás valahol a kettő közt bújik meg. Az Ébredő erőt ugyanis nem úgy kell elemezni, mint más filmeket. Ez az alkotás egyrészt egy bizonyos „életérzés – filozófia – hagyománykultúra” hármasának része, másrészt egy kilenc részre tervezett (és eddig 7 részt megélt) sorozat lényeges eleme. Vagyis a többi rész koordináta rendszerében lehet (és kell) értékelni.

starwars_darthvader.jpg

Ha a Star Wars életérzést nézzük, a dolog némi magyarázatra szorul. Mert miről is van szó valójában? Arról, hogy aki nyitott és befogadó erre a világra, annak két jellemvonással kell rendelkeznie: az egyik a gyermeki én megléte (mondom ezt 42 éves fejjel), a másik pedig a „geek” magatartás-gondolkodás elfogadása. A kettő együtt alkalmassá tesz bennünket arra, hogy olyan szinten merüljünk el ebben az egész infantilis masszában, mely „elmerülésről” a kívül rekedt józan többieknek fogalmuk sincs (és nem is értik). Mondjuk ki: hülyének is néznek bennünket miatta. De felvállaljuk, mert jó, … és mert olyan könnyen elrepít bennünket a hétköznapi valóság nyűgös mindennapjaitól. Ami meg a „geek” –et illeti: a kifejezést nem csak pejoratívan lehet értelmezni (bár a többség így érti) hanem úgy is, mint a részletek szeretetét, a kifinomult érzékelést, a kis dolgok vizsgálatának szeretetét, egy-egy terület mélyreható ismeretének örömét. Röviden a szöszölés – okoskodás - tökölés boldogságát. Ismerek fickókat, akik 100-150 Star Wars figura pontos nevét és történetét tudják fejből és olyanokat is, akik minden létező Star warsos kütyü, gép, repülő, vadászgép, lépegető, fegyver, masina és filmbeli ketyeréről tudnak mindent az égvilágon. Nem beszélve azokról, akik a kánonvilágon kívülre is elmerészkedve „képben vannak” a képregények, másodvonalbeli feldolgozások, videojátékok, Timothy Zahn könyvek és a további kb. 80 SW regényt illetően is. És kinek ártanak mindezzel? Senkinek. Elmerülnek egy világban, melynek saját játékszabályai és hagyományai vannak. (Ami engem illet ennyire már nem vagyok „geek”, én csupán a filmes kánonban „mozgok” a többibe csak a felszínen kóstoltam bele.)

Az egész Csillagok háborúja őrülethez még két érdekességet érdemes tudni: az egyik, hogy alig akad másik olyan film, vagy történet, mely 3 generációt összekötve egy majd 40 éves időszakot ölelne át. Ma az a helyzet, hogy simán el tudok beszélgetni a Star Warsról a 70 éves apámmal és a 8 éves kislányommal úgy, hogy közben mindhármunkat leköt az eszmecsere és mindhármat tudjuk is miről beszél a másik. Nem nagyon tudok másik példát erre a filmtörténetből. Az érdekességeket illetően még egy dolgot kiemelnék: a jó és rossz világának Star Wars –os „értelmezését”. Ennek a sajátos világnak ugyanis egészen egyszerű játékszabályai vannak. Mindig két oldal áll egymással szemben: az egyik a „jó” oldal, ahol Jedik, hősök, űr-vagányok és a szabadságért harcolni kész felkelők-lázadók állnak, a másik pedig a sötét erők oldala, ahol a gonosz nagyurak, rejtélyes figurák és az irányításuk alatt álló arctalan katonák (rohamosztagosok) lépnek fel hatalmuk fenntartásáért. Mindkét oldal varázslatos, hiszen míg a jók esetében ott az „erő” kultusza, mely állandóan megfejtésre szoruló módon hatja át a történetet, addig a gonosz oldal titokzatos hátterű sötét alakok „térfele”, ahol folyamatosan gondolkodhatunk azon, hogy ki miért és honnan érkezve került a helyére. Darth Vader sztorija éppúgy érdekes, mint Palpatine „útja” és legújabban Snoke illetve Kylo Ren története.

Ami pedig külön izgalmat hoz a rajongók számára: az egész különleges Star Wars világ tele van olyan karakterekkel, akikkel könnyű azonosulni. Ki ne akarna egy kicsit Han Solo lenni, a galaxisban repkedő vagány csempész, akinek a leggyorsabb a hajója az egész univerzumban (másfélszer gyorsabb a fénynél – tudjuk meg az 1977-es első filmből) Vagy ki ne lenne egy kicsit Jedi lovag, akit mindenhol tisztelnek, és aki az akaratával képes tárgyakat mozgatni, másokat befolyásolni, vagy jó 10 méteres magasságokba helyből felugrani. A szereplők - pozitívak és negatívak egyaránt – megszerethetőek, csodálhatóak és különlegesek. Ráadásul a történet mindig folytatható, mindig nyújt újabb és újabb megfejtendő rejtélyeket, talányokat, milliónyi kapcsolódási ponttal. És nem csak azért, mert már most tudjuk, hogy a Disney újabb két részt tervez, hanem azért is, mert a Star Wars valóban egy új világot nyitott előttünk, ahol minden titokzatos és felfedezésre váró. Ne feledjük: éppen 10 ezer évvel járunk a mai korunk (2015) után, egy olyan környezetben ahol az űrhajók, technológiák, szabályok elképesztően széles teret nyitnak a fantáziának és képzelőerőnek. Mindig lehet agyalni a különböző lényeken (honnan jöttek, milyen lehet eredeti hazájuk), a számtalan repülő ketyerén, birodalmi TIE fighteren, X-szárnyú vadászgépen, lépegetőn, a rohamosztagosok fegyverein és persze a megannyi szereplő életútján, az örök történet folytatási lehetőségein. És ehhez az egészhez persze mindig kéznél vannak a képek, internetes oldalak, makettek, regények, rajzok, meg persze az ezerszer újranézhető eredeti filmes kánon valamennyi része.   

Most a legújabb filmfejezetet, az Ébredő erőt megnézve sajnos kijelenthetjük: nem olyan lett mint vártuk. Nagyon gyengécskére sikerült, hiteltelen karakterekkel, logikai problémákkal és a remake kényelmetlen - és izzadtságszagú - érzésével. Persze a régi, oldschool-gárda talán valamivel elégedettebb vele, de valójában ők sem kaptak semmi újat, csak a régi nosztalgia újrafényezését. Az új rajongók pedig hazátlanok lettek egy időre, mert a második trilógiát szándékosan "széttaposta" J.J.Abrams virtuális csizmája (a kiszámítható profit érdekében). Most pedig, miközben a harmadik trilógia nyitó-filmjét emésztjük, kelletlenül, de el kell, hogy fogadjuk: újabb korszakváltás történt a Star Wars világban. Az új időszámítás új lehetőségeket is hozhat, ami talán tényleg jót tesz ennek az egész, folyamatosan bővülő, kifogyhatatlan és színes képzeletuniverzumnak.

A Star Wars életérzés a fantázia, a képzelőerő, az örök gyermekkor illetve a jó és rossz hagyományos értelmezésének szabadságát adja mindazoknak, akik fogékonyak erre és hajlandóak elmerülni ebben a fantasztikus örök élményeket adó világban, ... egy messzi – messzi galaxisban. ... Mert gyermeknek maradni jó, különösen így karácsony környékén.

Mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok!

starwars_tablo_uj.jpg

star_wars_vegso2.jpg

Kiegészítő információk: ITT

Facebook közösségünk és Twitter csoportunk

A bejegyzés trackback címe:

https://filmworlds.blog.hu/api/trackback/id/tr598193854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Filmflash. 2015.12.23. 21:29:54

Ez valóban egy különleges világ. Az ember tényleg a rabja tud lenni. Nagyon sokan vannak ezzel így. Sokan mániákusok, mások már-már pszichológiai esetek. És vannak persze azok, akik szimplán csak szeretik ezt az egészet! Pont ahogyan a posztban is írva vagyon!

Jericho 1 2015.12.23. 21:35:18

Én külön becsülöm azokat a "csodabogarakat" akik képesek voltak elolvasni a Star Wars regények tucatjait, képregények százait, miközben végigjátszottak pár ezer "munkaórát" a számtalan Csillagok háborúja videojátékkal is. Na, ők az igazi megszállottak!

Harmath Árpád · http://filmworlds.blog.hu/ 2015.12.23. 21:37:25

@Levisomnus: ... na, erre írtam én, hogy ennyire azért nem vagyok fan. De a mozifilmes egész estés alkotások mindegyikét szeretem néha megnézni!

Pervenimus 2015.12.23. 22:44:42

@Korifeus: Sokan csak a 7 alapfilmet nézik, és nem foglalkoznak (vagy nem is ismerik) az azon túli "kiegészítő világot", a képregények és könyvek galaxisát.

Filmworlds blog · http://filmworlds.blog.hu/ 2015.12.29. 14:44:12

Na, ehhez a poszthoz nem nagyon kommenteltek :-)))

Gerberus 2016.01.02. 10:29:29

Nincs semmilyen 10 000 év, ez a történet a mi téridőnktől független univerzumban zajlik, a másik, hogy a galériában felcserélted Jango Fettet Bobbával: előbbi szerepelt a második részben, és utóbbi az 5, 6-ban!

Harmath Árpád · http://filmworlds.blog.hu/ 2016.01.02. 10:33:35

@Gerberus: Köszi! Jango és Boba Fettet illetően igazad van. Ám a galériát nme tudom sajnos javítani. (Ez már így marad.) Ami a másik dolgot illeti, a 10 000 évről: én nem így tudom.