Filmworlds blog - Filmelemzések, vélemények és kritikák

Filmworlds

Egy műanyag sci-fi thriller: Expedíció (2018) [52.]

2018. március 21. - Filmelemző

Február végén került a Netflix kínálatába Alex Garland sci-fi thrillere az Expedíció (Annihilation), mely Jeff Vander Meer "Déli végek" trilógiájának első regényét mutatja be megfilmesítve. Bár a Netflix miatt nem került a hazai mozikba, mégis nagy érdeklődés kísérte megjelenését. A várakozást részben maga a műfaji besorolás okozta, mivel még a kritikusok sem voltak biztosak abban, hogy hová is "tegyék" a filmet. (Az IMDb szerint kalandfilm, dráma és fantasy egyszerre, a Rotten Tomatoes pedig még kiegészíti a felsorolást az akció és sci-fi kitételekkel. De vannak filmes oldalak, ahol a horror meghatározás szerepel.) Szerintünk sci-fi thriller, ami csak a két órás játékidő végére lesz egyértelmű a néző számára.

annihilation.JPG

De milyen film is az Annihilation? Ha az első benyomást próbáljuk megfogni, akkor az mondható el róla, hogy erőlködés egy nagyon egyszerű történet "művészi" és mélyenszántó beállításokkal való megjelenítéséért. Valóban "izzadtságszagú" Garland igyekezete arra vonatkozóan, hogy valamiféle fennkölt rejtelmességgel ruházza fel a VanderMeer -től átvett sztorit, de sajnos ez a mesterkéltség zavaróan nyilvánvaló a néző számára. Művi a karakterek ábrázolása, művi a környezet és szinte minden konfliktus megjelenítése is. De nézzük sorban.

Mivel ezt a filmet nincs értelme spoiler mentesen elemezni, a továbbiakban - a végkifejlet elárulás nélkül - de spoileresen folytatjuk.

Adott egy alapkonfliktus: a Földbe csapódik egy ismeretlen objektum (talán meteor), mely kialakít egy furcsa "buborékot" (valahol Floridában), mely folyamatosan növekszik és közben elpusztít (vagy eltüntet) mindent amit beleküldenek. Katonát, kutatót, embert, állatot, gépet. Másrészt adott egy házaspár, akiket közvetlenül érint a katasztrófa: egyikük (a férfi) katonaként tagja egy a különítménynek, melyet a furcsa buborékba küldenek, másikuk (a feleség) pedig biológusként kerül egy tudós-csoportba, melyet 1 évvel később irányítanak oda, tudományos tanulmányozás céljából. A férfi az egyetlen, aki visszatér a furcsa övezetből, ám betegen és haldokolva fekszik egy kórházi ágyon. A feleség pedig részben férje miatt is nagy elszántsággal készül az expedícióra, hogy kiderítse mi folyik a buborékban.

Már ezen a ponton vannak azonban problémák: például miért vár az emberiség három évet arra, hogy tudósokat küldjön egy alapvetően tudományos kérdéseket felvető és az egész bolygóra nézve fenyegető jelenség tanulmányozására? Másrészt: amikor végre elszánják magukat, hogy tudósokat küldjenek oda, miért épp fiatal, pályakezdőket, vagy legalábbis kevés tapasztalattal bíró "szakembereket", nem pedig sok évtizedes gyakorlattal bíró valódi kutatókat, a Föld legnagyobb koponyáit, tudósait menesztik az övezetbe? Pláne, hogy fenyegető a veszély, hiszen a Föld sorsa a tét. Aztán miért csupa magánéleti válsággal küszködő, lelkileg sérült, 20-as, 30-as nő van bevonva a küldetésbe? Egyáltalán mi a jelentősége annak, hogy CSAK nőkből áll a csapat?

Ami a karaktereket illeti: egyedül a biológus főszereplő, Léna (Natalie Portman) alakja tekinthető felépítettnek (úgy ahogy), mivel látjuk múltját, sikeres házasságát, ismerjük motivációit (segíteni akar férjén és végére akar járni a rejtélyeknek) és tudjuk róla, hogy korábban katona volt. Ám a többi karakter elnagyolt, logikátlan, felépítetlen. A férj (Oscar Isaac) örökké morcos (csak egyetlen jelenetben emberközeli), múltja, jelleme teljesen ismeretlen. A pszichológusnő (Jennifer Jason Leigh) aki az öt fős hölgykoszorút vezeti a buborékba, robotszerű, érzéketlen, fakó jelenség, aki mindent ugyanazon a hangon mond és az égvilágon semmi emberit nem mutat. Később kiderül róla, hogy rákos, de ezen túlmenően semmit nem tudunk meg róla.

A felépítetlen karakterek miatt a film párbeszédei unalmasak, egysíkúak és enerváltak, a cselekmény tempója pedig indokolatlanul lassú (mintha Villeneuve készítette volna). Ezek miatt a "fékező hatások" miatt az egész vontatott, melyet csak néha szakít meg néhány mozgalmas jelenet. Összesen 4 scene rázza fel a nézőt: először egy krokodil támadása, kétszer egy furcsa medve-farkas keverék megjelenése és egy horror-jelenet, amit a kamerán néznek meg a hölgyek (az előző expedíció tagjairól).

A logikátlanságok is zavaróak: az expedíció tagjai száz kilométeres gyaloglásra készülve mennek a buborékba, ám eszükbe sem jut járműveket használni, inkább menetelnek napokig értelmetlenül, a rejtélyek fő helyszínének gondolt világítótorony felé. A film ugrál az időben, néha vissza-vissza idézve a főszereplő hölgy korábbi életének egy-egy jelenetét, ám ezekkel semmit nem hozzátéve az események alakulásához.

Közben zavaró az egész kiszámíthatósága is: a kezdetektől tudható ugyanis, hogy valószínűleg idegen civilizáció okozza a jelenséget és miattuk van annyi furcsa mutáció a buborékban rekedt állat- és növényvilág tagjainál. Így szinte unalomba fulladtan várja már a néző, (kábé a film felétől) hogy ugyan mikor találkoznak már végre az idegenekkel. Az expedíció tagjait megölik a mutáns állatok, bár az egyikük halála tökéletesen érthetetlen és logikátlan (besétál az erdőbe és annyi).

A végén összeáll persze a kép (meglepetések nélkül): idegenek küldték a Földre a buborékot, hogy az genetikailag (DNS szintjén) lemásolja az itt vegetáló élőlényeket, de hibásan és így beteg, életképtelen másolatokat (mutánsokat) teremtve pusztítsa el a földi életet. Aztán némi képzavar következik: a biológusnő visszatér a buborékból, de amikor kikérdezik a történtekről, nem azt mondja, ami nyilvánvaló, hanem mentegeti az idegeneket. Szerinte ugyanis nem ártani érkeztek. Persze a csattanó megmagyarázza, miért vélekedik így és ez a film egyetlen értékelhető fordulata. Bár a buborék megsemmisíti önmagát, az utolsó meglepetés szavatolja a folytatás lehetőségét.

Az Expedíció egy nem túl nagy gonddal elkészített, műanyag thriller, némi sci-fi hatással, vontatott rendezésben, minimálisnál is kisebb színész-teljesítményekkel. Csak a sci-fire nagyon kiéhezett filmrajongóknak merjük ajánlani.

Értékelésünk: 4,5 / 10

5.jpg

Ha tetszett a poszt, kövess bennünket a Facebook -on is!

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található

filmworlds_logo.jpg

2018.03.21.12:05

 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmworlds.blog.hu/api/trackback/id/tr3713756996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scriptor. 2018.03.21. 21:17:51

Nagyon eltér egymástól a regény és a film. Garland műve elnagyolt, több helyen logikátlan és karatereit illetően rosszul felépitett. Sajnos sem a sci-fi rajongókat sem a horror kedvelőket nem elégíti ki, mert egyik műfajban sem erős.

Tralfamador75 2018.03.21. 21:17:59

SPOILERkedem.

"idegenek küldték a Földre a buborékot, hogy az genetikailag (DNS szintjén) lemásolja az itt vegetáló élőlényeket, de hibásan és így beteg, életképtelen másolatokat (mutánsokat) teremtve pusztítsa el a földi életet."

Ez hol derül ki a filmben? Szerintem sehol. Valószínűleg invázióról van szó, bár az sem biztos, a meteor/akár űrhajó/megtermékenyítő izé/akármi akár véletlenül is becsapódhatott.
Azt senki sem deríti ki a filmben, hogy hibásan másolja le az élőlényeket a buborék, és azt sem, hogy így akarják elpusztítani a földi életet.
Azt derítik ki, az élővilág furcsán kevert, növényi jelleg állatokon és fordítva, több növény-/állatfaj jellemzői mutatkoznak meg egy-egy egyeden, és később az egyikük kimondja, hogy a buborék mindent felbont, mint a prizma, a rádióhullámokat is (ezért nincs üzenet bentről), és az élőlények génjeit is. Ennek az oka nem derül ki, lehet akár az is, amit írsz, de lehet, hogy ez egy "sajnálatos mellékhatás", és esetleg nem is észlelik az idegenek. Ez is nyitott kérdés marad.
Amúgy én elvoltam a filmmel, nem aléltam el tőle, de rossznak sem tartom.
A zombimedvefarkas második jelenete szerintem nagyon jól sikerült, én igazából azt hiányoltam, hogy lehetett volna sokkal-sokkal bizarrabb a film, adta volna magát a dolog a téma miatt.
Lehetett volna sorozat belőle.

Filmelemző 2018.03.21. 21:37:10

@Tralfamador75:

SPOILER ALERT

"... hol derül ki a filmben?" ----> ott, hogy három éven keresztül terjeszkedik a buborék agresszíven, miközben mindent elnyel és elpusztít. Elhangzik a film elején, (amikor tájékoztatják a biológusnőt) hogy kezdetben küldtek be állatokat, gépeket és embereket is, de egy sem jött ki élve. Ez szerintem elég egyértelmű jele annak, hogy ez a bizonyos valami barátságtalan és a Föld elpusztítására tör. Amúgy ez is szó szerint elhangzik. Aztán ami a DNS szekvenciák módosítását illeti: átalakítja a lényeket (mutációkat csinál), így születik meg az a furcsa, mindenkit megtámadó és szétmarcangoló medve-farkas lény. (Újabb jele annak, hogy az emberekkel ellenséges a buborék.)

Tralfamador75 2018.03.23. 06:36:44

@Filmelemző:
SPOILER

Az, hogy terjeszkedik, és közben áldozatok vannak, nem jelenti azt automatikusan, hogy azért küldték-azért jött, hogy elpusztítsa a földi életet. Ez nem mondható ki, mert csúsztatás, vagy rossz következtetés (példának ott Az Androméda törzs, amiben az idegen életforma pillanatok alatt halált okoz, aztán mutálódás után lebontja a gumit /amivel szintén halált okoz/, de nem a pusztítás a célja, csak "mellékhatásként" ezt okozza).
Az idegen életformára valószínűleg a körzetben tapasztalható anomáliák nincsenek negatív hatással, talán nem is feltételezi, hogy bármire is lehet negatív hatással. Talán azt gondolja, hogy ez nem is negatív hatás. Ez nem (ez sem) derül ki a filmből.
A medvefarkas csak egy elem a horror kelléktárból, hogy azt lássuk, mennyire veszélyes a terület. Kellenek a szemléltető példák.
A DNS szekvenciákat valóban átalakítja, de az megint kérdéses, hogy szándékos-e, s ha igen, mi a célja ezzel (nem feltétlenül a pusztítás, lehet a cél mondjuk számára megfelelő környezet kialakítása egy amúgy kedvezőtlen feltételekkel rendelkező helyen); ha pedig nem szándékos, akkor... hát akkor nincs nagyon kérdés, talán csak annyi, hogy tudatában van-e annak, hogy az őshonos életnek nem tesz jót ezzel. Ez is lehet "mellékhatás", ahogy az elektromágneses hullámok szétszórása is.
Ha az embert nézzük, akkor például elmondható róla, hogy pusztítja a környezetét, erdőket tarol le, egyre több üvegházhatást okozó gázt szabadít fel, olaj a tengerben, szemét a korallzátonyon és stb. De ezt nem azért teszi, hogy pusztítson. Több élőhelyet és táplálékot akar magának szerezni, jobb életfeltételeket (mármint általában értve, az egyes egyedeknek attól még lehet orgazmusa a pusztítás miatt). A pusztítás miatt kihaló növények és állatok a "mellékhatás". Ma már egyre inkább a felelőtlenség mellékhatása (vagy következménye).
Szóval szerintem a film alapján nem lehet eldönteni, hogy ártó szándékkal jöttek, vagy egyszerűen "kolonizálni akarják" a Földet, mert fantáziát láttak benne.
A filmnek több a kérdése, mint a válasza.

Jerico 2018.03.23. 06:37:33

Az Index nem tette ki, nem nagyon számit nekik ez a film. Talán mert nem játszák úgysem a hazai mozik, másrészt meg irtak már róla más blogok. De lehet, hogy az is a megjelentetés ellen szólt, hogy a poszt erősen kritikus a filmmel szemben és a tisztelt Indexes szerkesztősrácok és leánykák meg szerették Garland művét. Már nem derül ki (ahogy máskor sem). Éljen a véleményszabadság!

Filmelemző 2018.03.23. 06:45:31

@Tralfamador75: Nem logikus, amit írsz! Ha ugyanis fejlett civilizáció műve a buborék (X-terület) márpedig azé, hiszen eljutott hozzánk (ő keresett fel minket, nem pedig fordítva) akkor pontosan látnia-tudnia kell, hogy a buborék bővülése veszélyezteti a Földet. Az pedig, hogy mindent elpusztit amit beleküldenek, teljesen világossá teszi, hogy NEM jóindulatú velünk szemben. (Több katonai alakulatot pusztít el, ez elhangzik a filmben.) A DNS beavatkozások is ártalmasak, ez is tök egyértelmű. Aki mindebből nem szűri le az idegenek szándékait az direkt tartja csukva a szemeit.