Filmelemzések, vélemények és kritikák

Filmworlds

Egy különleges film: Ex Machina [14.]

2016. január 05. - Harmat Árpád Péter

Ha röviden, alig egyetlen oldalban akarnám véleményezni az Alex Garland brit forgatókönyvíró által rendezett Ex Machinát, azzal kell(ene) kezdjem: a film nagyon jó, de a legkiemelkedőbb filmektől egy lépés azért elválasztja, ugyanakkor fantáziával teli, de nem zseniális, és nagy kérdéseket generál, de azok boncolgatása helyett inkább krimibe fordul. Viszont el kell ismerni, hogy Garland kivételes tehetség: első regényéből készült a Part (2000), ő írta a „28 nappal később”, a "Napfény", a "Dredd" forgatókönyveit és további három színvonalas regény is fűződik nevéhez. Utolsó regényéből maga írta meg az Ex Machina forgatókönyvét, majd meg is rendezte a filmet. (A továbbiakban spoileres kritika.)

exmachina.jpg

Az Ex Machina 4 szereplős kamara-sci-fi, melynek története kifejezetten érdekes. Egy zseniális, fiatal programozó, Nathan (Oscar Isaac) – a világ legnagyobb internetes cégének tulajdonosa – nyaralójába hívja egyik programozóját Calebet (Domhnall Gleesont) hogy bevonja egy kísérletébe. A programozó úgy tudja, hogy egy verseny győzteseként, jutalomból hívták a nyaralóba. A kísérlet lényege: Calebnek egy hét alatt – amíg ott vendégeskedik – hétszer kell beszélgetnie egy robotnővel, Ava –val (Alicia Vikander), hogy a végén megállapítsa: valóban mesterséges intelligenciája van e, vagyis rendelkezik e öntudattal és képes e önálló, spontán gondolatiságra. A kísérlet sikeres lesz, a Turing teszt alapján zajló beszélgetések során kiderül: Ava tényleg mesterséges intelligencia. Csakhogy közben az is kiderül, hogy a robotlány ennék sokkal több: szinte ember. Legalábbis Caleb így érzi, főleg mikor ráébred arra, hogy Ava nőiesen vonzó, erős szexuális kisugárzással. A programozó a robotlány hatása alá kerül és hajlandónak mutatkozik megszöktetni őt. Csakhogy Caleb lebukik, Nathan rájön arra, hogy mire készül és megakadályozza. Azaz megakadályozná, de mégis csak Caleb jár túl az eszén és kiengedi Avát. Tettében szerepet játszik az Ava iránti rajongásán túl az is, hogy ráébred: Nathan istent játszva több robotnőt is teremtett már (az egyik éppen titkárnője) és ezeket a robotokat szexuális vágyai kielégítésére használja fel. Ava tehát megszökik, de közben megöli az őt visszazárni akaró Nathant és sorsára hagyja a nyaraló egyik szobájába zárt Calebet is. A végső következtetés szinte a néző arcába robban: Ava túljárt a két, átlagon felülien okos férfi eszén, felhasználta őket szökésében és föléjük kerekedett szinte minden téren. Gép létére.

A történet által feszegetett kérdések közül az első: mitől ember az ember, és mi választja el az okos gépektől? Humor, spontaneitás, szexualitás? Vajon ezek mindegyikére képes lehet egy gép is? A második kérdés: egy gép iránt is érezhetünk e ugyanúgy, mint egy másik ember iránt? És végül: vajon mennyire vagyunk attól, hogy az általunk teremtett gépek minden téren túlszárnyaljanak bennünket? Jó kérdések, és a film hatására ezek a talányok valóban felmerülnek bennünk. Ugyanakkor Garland nem mer belemenni mélyebben az egészbe. Bár elindul ezen az úton; például amikor egyik szereplője Caleb, összezavarodása tetőpontján késsel vágja meg alkarját, hogy kiderítse: nem robot e ő maga is (beletáplált emlékanyagokkal). Alighanem ez a jelenet a film egyik csúcspontja és Domhnall Gleeson „nagyjelenete”. Ennél a résznél bennem még az is felmerül, hogy maga Nathan is egy robot és valójában arra kíváncsi, hogy Caleb rájön e erre. (Alighanem ezzel a fordulattal a film még nagyobbat szólt volna.)

A szereplők alakításába nehéz belekötni. Számomra Alicia Vikander emelkedik ki leginkább, aki csupán "arcjátékával élve" is hozni tudja a figurát. (A 27 éves színésznő egyébként 2015 során egy másik filmben is remekelt, melynek címe: Az U.N.C.L.E. embere és a Filmworlds az év 10 legjobb filmje közé tette.) Ugyanakkor az Ex Machina tempója kicsit túl lassú, látványvilága szegényes még akkor is, ha a kamara-darab nyilván nem elsősorban a megjelenítésre kíván összpontosítani, hanem gondolatainkra akar hatni. Az Ex Machina intellektuális alkotás, a krimi – scifi – dráma és pszicho-thriller határán. Értékelésünkkel (8,2) már felkerül házi öröklistánkra. Sajnos kihagytuk a "2015 legjobb filmjei" listánkból, mert az kifejezetten a szórakoztató érték alapján készült, és az Ex Machinát első megtekintése után a "művész és intellektuális filmek" kategóriában akartuk listázni!

  • A film fő pozitívuma: Érdekes és fontos kérdések felvetése, intellektualitás
  • A film fő negatívuma: szegényes látványvilág, ingerszegény kamara-helyszín, lassú tempó

Értékelésünk: 10 / 8,2

8egesz5.jpg

Facebook közösségünk és Twitter csoportunk

A bejegyzés trackback címe:

https://filmworlds.blog.hu/api/trackback/id/tr138244024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gropius65 2016.01.06. 15:51:13

Az igazi science-fiction arról ismerszik meg, hogy egy elképzelhető, nem is olyan távoli jövőt vetít elénk és egy csak azon a jövőbeli technikai színvonalon elképzelhető drámai szituációt és/vagy filozófiai problémát jelenít meg és bont ki, meseszerű elemek nélkül. Ez a film végre egy igazi sci-fi, méltó a műfaj nagy klasszikusaihoz, mindenkinek csak ajánlani tudom.

Filmflash. 2016.01.06. 16:20:10

Furcsa a filmben Oscar Isaac megjelenése (kopasz fej, nagy szakáll), és nem is nagyon értem mit akart ezzel Garland, meg azzal, hogy állandó testedzés közben látjuk az általa alakított Nathant. A helyszín is érdekes: a modern és naturalista keveredése. Hatalmas üvegablakok és elektromosan záródó szobák keveréke. Elhagyatottság és modernizáció sajátos elegye.

Fortress 2016.01.06. 17:50:59

Olyan kurva sok a filmes blog (itt is 55 db -ot tartanak nyilván) és annyira nem olvassa senki az ezeken megjelenő írások nagy részét, hogy szerintem kurvára nem éri meg filmes blogot írni gyerekek.

Senki nem értékeli, a nagy plénum nem is olvassa és nem is becsüli meg. Én is fontolgattam, hogy elindítok egyet, de látva mi megy, letettem róla. Írsz egy véleményt egy filmről, aztán ha mázlid van lehozza az Index 2, és megnézi kábé 600 ember, és kapsz maximum 10 lájkot, meg 4 kommentet (amiből kettő elküld a jó anyádba)!

Van vagy 30 - 40 blog, ahol ez történik, meg van 6-8, ahol bármit írnak, azt elolvassa 3-4 ezer ember. És akad egy-két csúcsblog is, ahol meg tolonganak és minden szart elolvasnak. Akármiről és akármit írnak. Egyszerűen nem éri meg dolgozni ezekkel az elemzésekkel, meg véleményekkel.

Ti hogy látjátok?

Argus_ 2016.01.06. 17:56:31

@Fortress: . Ha úgy teszed fel a kérdést, hogy megéri e? Akkor valóban nem éri meg. Csak ha saját örömödre csinálod, és nem vársz semmit az egésztől.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.01.06. 17:57:19

@Fortress: @Sir lovag: Pontosan ez a lényeg! Saját örömre. Amíg van benne :-)

psmith 2016.01.07. 14:55:53

Hosszú, vontatott,
ugyanezeket a kérdéseket már ezerszer feltették, és válaszokat ez sem ad. Az egész story tényleg 4 mondatos.

Ez jó lett volna egy epizódnak a "The Outer Limits"-ben.
süti beállítások módosítása