Filmelemzések, vélemények és kritikák

Filmworlds

A tengeralattjáró (Das Boot) [21.]

2016. január 25. - Filmworlds blog

Lone Wolf kritika

A Das Boot (A tengeralattjáró) előző posztunk, „A 12 legjobb háborús film” kapcsán került figyelmünk középpontjába, mégpedig azért, mert több levelet is kaptunk arról, hogy a műnek helye lett volna a listán (akár afféle 12 plusz 1 tagként) Nos, nézzük milyen film is „A tengeralattjáró”?

das_boot.jpg

A Das Boot egy 1981-es német (NSZK) háborús film, Wolfgang Petersen, Amerikában élő német rendező műve. Petersen rendezte többek közt a Trója, a Poseidon, Az elnök különgépe, a Vírus és a Viharzóna című nagy sikerű amerikai filmeket is. A Tengeralattjáró 1983 –ban, a legsikeresebb külföldi (nem amerikai) filmek egyike volt a világban, amit az is bizonyít, hogy összesen hat Oscar jelölést is kapott. Sajnos azonban az 55. Oscár gálán végül a Gandhi (Attenborough és Ben Kingsley életrajzi filmje) elhalászta a Das Boot elől a díjakat (például a legjobb rendezés-, vágás-, forgatókönyv-, és operatőr díját, melyek közül az E.T. is elvett párat.) Ám így is milliók látták és az USA –ban hosszú évekre a legnézettebb német film lett belőle.

A mű egy második világháborús német tengeralattjáró egyik bevetését kíséri nyomon az Atlanti-óceánon. A legénység tagjai végigszenvedik a hosszú járőrözés egyhangúságát és idegtépő unalmát, miközben a bezártság érzésével is meg kell küzdeniük. Majd jön a harci bevetés, és a tengeralattjárón szolgálók először átélik a siker édes ízét – amikor torpedóikkal eltalálnak egy szövetséges hajókonvojban több ellenséges hajót is – majd megtapasztalják az őket elpusztítani akaró mélyvizi bombák keltette rettegést is. A tenger mélyén egy vascsőben üldögélő katonák, szívbemarkoló félelemmel nézik egymást és a tengeralattjáró plafonját, (néma csöndbe burkolózva), miközben a halál közeledését érzik felettük. Lehmann parancsnok (Jürgen Prochnow) bátor katona, ugyanakkor megjeleníti a német hadvezetést időnként élesen bíráló tisztet, a bölcs vezetőt és az élet – halál urát képviselő mindenható parancsnokot is. Kétségtelenül ő a cselekmény központi figurája és hőse.

das_boot2.jpg

A történet számtalan érdekes kérdést is felvet, például azt, hogy mennyiben lehet mindenható egy hajón a parancsnok, mennyiben teheti meg, hogy nem veszi fel a süllyedő ellenséges hajó túlélőit és meddig terjed a megértés és honnan kezdődik a jogos szigor parancsnok és beosztott között?

A Das Boot egy színvonalas alkotás, mely élethűen mutatja be a tengeren szolgálók félelmeit, a tengeralattjárók legénységének rettegéssel teli életét, és a tengeri ütközetek alatt megtapasztható halál-közeliség élményét. Ugyanakkor a filmből a háborúnak csak egy nagyon kicsiny szelete ismerhető meg és története (forgatókönyve) nagy színészi teljesítményekre nem ad sok lehetőséget. A mű tempója lassú, a két és fél órás játékidő nagy része a katonák félelmeit, érzéseit tárja elénk. Az akciójelenetek mozgalmasak ugyan, de a kicsiny területre összpontosuló (tengeralattjáró belsejét jelentő) helyszín miatt a látványosság erősen korlátozott (Nyilván egy sok tízezer katonát felvonultató partraszállás vagy egy több száz harckocsit megjelenítő tankcsata látvány-képe jóval nagyobb teret enged a nézők lenyűgözésének.) Azért persze a Das Boot - vontatottsága ellenére is - elvarázsolja az embert, hiszen szinte ott vagyunk mi is a német katonák közt, a szűk tengeralattjáróban, azt várva, hogy mikor roppantja össze a tenger nyomása, vagy mikor találja telibe egy mélyvizi bomba. A film vége maga is egy üzenet a háború értelmetlenségéről: a viszontagságokat túlélő és csodával határos módon hazatérő tengerészek egy szövetséges bombatámadásban halnak meg.

Összességében a Das Boot –ról csak elismeréssel tudunk szólni és bár továbbra is úgy gondoljuk, hogy a legjobb háborús filmek listáján az első 12 helyre méltó alkotásokat soroltunk, a Tengeralattjáró mindenképpen helyet érdemel a legjobbak 20 –as listáján. A filmek értékelése komplex szempontrendszert igényel, és bár ez alapján „a történet – rendezés – látvány - színészi játék – hitelesség” ötösfogatában nem könnyű megtalálni a valóban jó filmeket, a Das Boot sok kritérium alapján kitűnő munkának bizonyul. Ajánljuk mindazoknak, akik szeretik a háborút nyers valójában szemlélni, ajánljuk a tengeralattjáró mániásoknak, a lassú tempójú filmek kedvelőinek és a tengeri hadviselés iránt érdeklődőknek.

Értékelésünk: 7.0 / 10

7.jpg

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található.

Facebook közösségünk és Twitter csoportunk

A bejegyzés trackback címe:

https://filmworlds.blog.hu/api/trackback/id/tr138312082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZON 2016.01.26. 13:57:23

Talán érdemes megemlíteni, hogy a forgatókönyv Lothar-Günther Buchheim német író egyező című, nálunk is megjelent remek könyve alapján készült.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.01.26. 13:58:08

Ez a fegyvernem lett volna a háború megnyerésének kulcsa a németek számára. A briteket nem bombázásokkal, hanem tengeralattjárókkal lehetett volna térdre kényszeríteni.
Churchill számára a legnehezebb időszak a háború során- emlékiratai szerint- nem London bombázása, hanem a 42-es év volt, amikor az u-bootok igen hatékonyan blokkolták a szállítmányozást Észak-Amerika és a Brit- szigetek között..

MEDVE1978 2016.01.26. 14:19:35

A film egyébként véleményem szerint az egyik legjobb háborús film. Hűen adja vissza a klausztrofóbiát, a katonák elkeseredését és csalódottságát, valamint azt, hogy csak haza akarnak jutni élve. Külön újdonság volt annak idején, hogy ezek a katonák németek, előtte kevés film szólt a háborúról német szemszögből. (A Sztálingrád azt hiszem későbbi).

MEDVE1978 2016.01.26. 14:19:50

Re: A megvalósult amerikai ólom..

Bizony, csakhogy az angolszászok 43-ra már teljesen kitanulták, hogy hogyan lehet védekezni a tengeralattjárók ellen. Kezdetben egyenként mentek a kereskedelmi hajók, ezért a tengeralattjárók könnyedén levadászták őket. Utána rájöttek, hogy érdemes konvojokban menni, amelyeket több hadihajó őriz. Ezek tudták semlegesíteni a tengeralattjárókat is. A másik, hogy a második világháborús tengeralattjáróknak a tüzeléshez fel kellett adniuk a rejtőzködő pozíciót: fel kellett jönniük a felszínre. Ezzel viszont könnyű prédává lettek a jobban felszerelt csatahajók vagy akár légitámadás számára.

2016.01.26. 18:14:39

"... hat Oscar jelölést is kapott. Sajnos azonban az 55. Oscár gálán végül a Gandhi (Attenborough és Ben Kingsley életrajzi filmje) elhalászta a Das Boot elől a díjakat (például a legjobb rendezés-, vágás-, forgatókönyv-, és operatőr díját, melyek közül az E.T. is elvett párat.) "

Miért is nem csodálkozom?

zassz 2016.01.26. 18:14:43

@MEDVE1978: torpedónál nem kellett a felszínre jönniük

Gudzilla 2016.01.26. 18:14:56

@MEDVE1978: A konvojtaktika már az 1. világháborúban megjelent, és messze nem ez mentette meg az angolokat - a 42-es nagy mészárlásokat épp a konvojok tették lehetővé. A sikeres védekezés kulcsa az ULTRA kódfejtői voltak, meg az amcsi kísérőhajók, plusz ugye a légierő is le tudta végre fedni a teljes útvonalat.

Broad 2016.01.26. 18:14:57

Ha nem is film, de Nicholas Monsarrat A kegyetlen tenger könyve pontosan elmeséli a Brit haditengerészet szemszögéből a tengeralattjárók elleni háború fejlődését.

legelső MortalWombat 2016.01.26. 18:15:04

@MEDVE1978:
A rejtőzködő pozíció feladása nem a felszínre jövetel volt, hanem a periszkóp észrevétele.
Fedélzeti ágyúval csak a magányos kereskedelmi hajókat támadták, konvoj ellen - pláne farkasfalka módszerrel - torpedót használtak.
Ahhoz meg nem kellett felmerülni.
A háború vége felé még - schnorkel-lel - az akkumlátorok feltöltéséhez sem kellett felszínre jönniük, mert a dízelmotort a víz alatt is be tudták indítani.
Igaz, a schnorkelnek is voltak hibái, nem is kevés, ezért nem lett népszerű a tengeralattjárósok között.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.01.26. 18:15:11

@MEDVE1978: Ezért mondom, hogy ide kellett volna koncentrálniuk a fejlesztési forrásokat a Harmadik Birodalmon belül.
Nem feltétlenül csak a konvojtaktika segített a szövetségeseken, hisz az u-bootok nem egyszer megcsinálták, hogy éjjel a konvoj közepén a felszínre emelkedtek, és a fedélzeti ágyújukkal kezdtek el lövöldözni.
A radar meg a szonár is fontos előny volt az angolszászok számára, ezenkívül szerencséjük is volt, amikor a birtokukba került egy enigma rejtjelező, ami szükséges volt német titkos kódolás megfejtéséhez.

Több forrás odakoncentrálásával több és jobb tengeralattjárót gyárthattak volna, és nem a hadászati szempontból jelentéktelen károkat okozó V-2-t.

Persze utólag fotölyből könnyen beszélek..:)

ZON 2016.01.26. 18:15:16

@MEDVE1978: Igen,a Sztálingrád későbbi, az elkészültéig a Das Boot volt a legnagyobb költségvetésű német film.

Tibor Krausz 2016.01.26. 22:07:46

azért megérne egy posztot a japán dupla törzsű repülő hordozó tengeralattjárók története is.....

Cs 2016.01.27. 08:29:04

Erre a kritikára sommásan csak azt tudom írni, hogy: PFFFF

A saját "komplex szempontrendszeretek" arcul köpése kéz a kézben az Ellenség a kapuknál 2. helyre emelésével, amely különösképpen az 5. "Hitelesség, történethűség, hitelesség, logika." pontotokat tiporja páros lábbal.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.01.27. 08:30:17

@Cs: Történészként és történelem tanárként égek a kíváncsiságtól, hogy megtudjam mi is az a súlyos gondod "történelmileg" az Ellenség a kapuknál" hitelességével???

Void Bunkoid 2016.01.27. 09:46:40

Érdekességként megjegyezném, hogy több tengeralattjárót használtak a forgatás során, voltak különböző méretű makettek, "fél tengeralattjárók" a híd meg a belső jelenetek forgatásához, valamint volt egy 1:1 méretű makett, ami úszni úszott, de csak a felszínen, és belül jórészt üres volt, de kellett a kikötői jelenetekhez - ezt az 1:1 arányú makettet egyszer, mikor reggel jöttek forgatni, nem találták a helyén, végül kiderült, hogy egy hülye amerikai, bizonyos Steven Spielberg kölcsönvette a szintén akkor készülő Az elveszett frigyláda fosztogatói tengeralattjárós jelenetéhez :)

Cs 2016.01.27. 13:40:58

@Harmat Árpád Péter: Zajcev volt büntetőzászlóaljban? Létezett a német ellenfele? Létezett egyáltalán maga a párbaj?

Mennyire volt hiteles és logikus, hogy fényes nappal, ellenséges légifölény mellett küldenek be a korlátozott erőforrásaikkal (nem volt végtelen számú hajó Volgán) egy körbezárt városba (ahol mindenből hiány van, mert körbe van zárva) egy gyakorlatilag fegyvertelen, ágyútöltelék alakulatot?

Nappal csak akkor hajózták át a városba, amikor égetően szükséges volt azonnali erősítésre, amúgy éjszaka küldték az erősítést és hadianyagot. S éppen ezért, mert korlátozott erőforrásokat tudtak a városba eljuttatni a szovjetek, meg 42 végére már ők is sokat tanultak, jellemzően az átlagnál jobban felkészített, de sokkal jobban felszerelt és felfegyverzett katonákat küldtek. Az ilyen 41-42 nyarát idéző hajtsuk a fegyvertelen szerencsétleneket a halálba típusú tömegrohamok számára Sztálingrádban, nem volt se akarat, se lehetőség.

Viszont baromi jól mutat egy jól megcsinált, látványos Hollywoodi filmben.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.01.27. 13:50:26

@Cs: Akkor kezdjük az elején. A sztálingrádi csata fél évig húzódott és ebből csak november 21 után, tehát nagyjából a közepétől volt bekerítve a 6. német hadsereg. Az oroszok utánpótlási útvonala a Volgát túli vidékről, a németeké nyugatról "érkezett" a városba (a teljes bekerítés előtt) mégpedig folyamatosan (nem csak éjszaka) mivel mindkét oldalon 200-300 ezer embert kellett ellátni élelemmel lőszerrel, kötszerrel, benzinnel és vagy ezer más dologgal. Tehát amikor azt írod, hogy nem hiteles a Volgán való fényes nappal való áthaladás, az azért nem igaz, mert az ellátóhajóknak szinte folyamatosan ingázniuk kellett.

A szovjet katonákat pedig igenis pontosan úgy hajtották a komisszárok a halálba (a visszavonulók lelövetésével), ahogyan a film helyesen - és nagyon érzékletesen - bemutatja. Több történész is segítette Jean-Jacques Annaud rendezőt a rohamok rekonstruálásában,m hogy azok történet-hűek legyenek. És jó munkát végeztek.

Ha mindezt nem hiszed, olvass utána a forrásfeldolgozásokban. Mellesleg éppen ez a harcmodor eredményezte azt, hogy a második világháború végére az oroszok veszteségei voltak messze a legnagyobbak a harcoló felek közül.

Még annyit: az Ellenség a kapuknál nem tipikus hollywoodi alkotás, szinte nemzetközi csapat dolgozott rajta, francia, angol, amerikai részvétellel, és én úgy tudom még az oroszokat is bevonták. Nagyon jó film lett belőle, én még a tanításhoz is használom a sztálingrádi csata szemléltetéséhez.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.01.27. 16:22:31

@Cs: Persze a történészek ma megoszlanak egy-két kérdésben a sztálingrádi csatát illetően:
Az egyik, hogy az orosz csapatok megfutamodásai közben a politikai tisztek (Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel = NKVD, vagy röviden komisszárok) szerepe pontosan mi is volt. Az Ellenség a kapuknál egyik jelenetében ugyanis a komisszárok géppuskával lövik saját megfutó katonáikat halomra. Egyes történészek szerint - mint, például Antony Beevor is - ez erős túlzás. Szerinte nem vetemedtek ilyesmire az oroszok, mert szükség volt katonákra. Ezzel azonban szemben áll több tanú állítása is, és Sztálin többször hangoztatott véleménye is, miszerint "emberből van elég a Szovjetunióban, hulljanak csak a hazáért". Erre utalt egyébként a filmben Hruscsov is (Bob Hoskins).

A másik dolog: a csatahelyzetek. Beevor szerint nem voltak nagy rohamok Sztálingrádnál, hanem inkább házról házra folyt a harc. Ennek viszont ellentmondanak az archív felvételek és az olyan "nagy" helyi csaták mint ami például a pályaudvarért vagy a traktorgyárért folyt. Szóval olyan nyílt-szini roham, mint ami a filmben játszódik, nagyon is előfordult Sztálingrádnál.

Ami a német stukák (Junkers 87 zuhanóbombázók) légitámadását illeti a Volgán átkelő orosz hajókra lecsapva: Sztálingrádnál nem volt német légi-fölény, sőt! Eleinte kiegyenlítettek voltak a viszonyok, majd a katlan kialakulása után (1942 november vége) egyre erősebb lett a szovjet légifölény. (Nagyjából 1100-1200 harci repülőt vetett be mindkét fél a sztálingrádi harcok alatt, de decemberre a német gépek száma már bőven ezer alá csökkent, miközben a szovjet repülőké ezer felett maradt.)

Összességében két dolog biztos:
1.) Sztálin is és Hitler is mániás rögeszmével hajszolta saját hadseregét Sztálingrádért. Ennek érdekében mindkét seregben azonnali kivégzés járt a dezertálásért. Viszont a szovjeteknél a megfutamodást is dezertálásnak minősítették és rögtön végre is hajtották a halálos ítéletet. Ez pedig gyakran a megfutamodó katonák lelövését jelentette. Több történész is elismeri, hogy minimum 10 ezer orosz katonát végeztek ki Sztálingrádban különböző ürügyekkel a komisszárok.

2.) Sztálingrádban megsemmisült a teljes 6. német hadsereg és a 4. német páncélos sereg egy része. Ez pedig összesen 260 ezer áldozatot jelent.

Az Ellenség a kapuknál visszaadja mindkét állítást.
Ami Zajcevet illeti. valós alak, ellenfele a német mesterlövész viszont nem biztos hogy létezett (bár maga Zajcev idős korában is állította hogy létezett) Viszont az Ellenség a kapuknál nem dokumentumfilm. A mesterlövészek harcának megjelenítésébe belefér egy ilyen hozzáadott párviadal. Ettől a film még hiteles.

Cs 2016.01.27. 16:23:55

@Harmat Árpád Péter: Először is determináljuk, hogy amit Sztálingrádi csataként említünk az több, területben jóval kiterjedtebb, mint a harc magában a városban. A film csak magára a városban folyó harcra koncentrál, míg pl a német Sztálingrád c. film mutat bőven városon kívüli eseményeket is. Egyébként is más az értelmezése az orosz és német oldalon.

A sztálingrádi csata, magában a városban, a bekerített városban zajló részére pedig elég erősen rányomta bélyegét az, hogy viszonylag kis területen zajlott, nagyon sebezhető utánpótlási vonalakkal (szovjet oldalon) Amennyiben hosszú ideig orrba-szájba viszik át az embereket és az utánpótlást fényes nappal a Volgán, akkor a német légierő és tüzérség igen gyorsan eltüntette volna a szovjet hajóállományt, ami sokáig az egyetlen kapocs volt a külvilág felé.
A németeknek is komoly problémát okozott az utánpótlási vonalak szűk kapacitása ezért is hat elég hiteltelennek a német ellenfél, hatásvadász megérkezése. Egy őrnagynak kizárt dolog, hogy akár csak különálló vagont is adtak volna.

Szóval 200-300 ezres létszámok a térségre igazak, szovjet oldalon jó a tizede, de még inkább ennyi se volt egyszerre ennek magában a városban. Kis helyen, szűk keresztmetszetű, sebezhető utánpótlási vonalakkal nem lehet mennyiségre építeni.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.01.27. 16:35:01

@Cs: Én nem mennék bele az olyan részletkérdésekbe, hogy egy Wehrmacht őrnagy (aki tegyük hozzá nem akárki volt) kaphatott e önálló vagont egy Sztálingrád felé tartó vonatszerelvényen. Ami azt illeti miért ne kaphatott volna, hiszen a túlterhelt vonatok a csata második felében már inkább a másik irányba tartottak, hazafelé. De ha nem is kapott saját vagont, az sem hiba, csak egy részletkérdés. A németek szerették "kényeztetni" és kiváltságokkal elhalmozni különleges tisztjeiket.

Ami az utánpótlási vonalakat illeti: ez bizony végig kulcskérdés volt. Ám a csata élesen elkülönül két külön időszakra. Az első szakasz 1942 novemberének végéig terjed (a bekerítésig). Egészen eddig a 6. német hadsereg részesült szárazföldi ellátmányban, az oroszok viszont szinte csak a Volgán keresztül jutottak utánpótláshoz (emberanyaghoz, lőszerhez, élelemhez, kötszerhez). Viszont november végétől nagyot változott a helyzet: az 1. szovjet gárdahadsereg, az 5. páncélos hadsereg és a 21. szovjet hadsereg bekerítette Sztálingrád városát és 300 ezer német rekedt a városban. Ezzel fordult a kocka: a németek számára nem lett többé utánpótlás (csak egy ideig a Luftwaffe szállított nekik hadianyagot) viszont az oroszok végre fellélegezhettek és kaptak bőven ellátmányt.

A film kérdéses jelenete a bekerítés előtt játszódik, mikor a Volga volt az egyetlen esély az oroszok számára. EZÉRT és nem másért kockáztatták a hajóik járatását folyamatosan, még a stukák támadásai ellenére is.

Moin Moin 2016.01.30. 18:22:47

@A megvalósult amerikai ólom..: Ezt az érvelést már Karl Dönitz is leírta emlékirataiban - és kárhoztatta is érte Erich Raedert és Hitlert is. Felrótta nekik*, hogy ha 1939-ben, a háború kezdetekor nem 52, hanem 300 U-Bootja lett volna, akkor képes lett volna azokkal térdre kényszeríteni Nagy-Britanniát.

...Azonban ez tévedés: nem más, mit a komplex (összfegyvernemi, technológiai és erőforrás-elemzési) stratégia szűk látókörű és csak a haditengerészetre koncentráló értelmezése. Ui.:
- Az U-Booo okozta szövetséges hajóveszteséget az USA-ban sorozatban épülő ún. Liberty-shipek (en.wikipedia.org/wiki/Liberty_ship) tömeges előállításával viszonylag könnyen lehetett pótolni. Ráadásul e hajók könnyebben, kevesebb speciális alapanyag felhasználásával láthatók voltak, mint a német U-Bootok - így a Libertyk össz-szállítókapacitása gyorsabb ütemben volt/lett volna növelhető, mint az elpusztításukra szolgáló U-Bootok száma. Emiatt pedig a stratégiai mérleg a német haditengerészet számára az idővel csak egyre romlott volna.
- Az 1942-től rohamosan fejlődő (elsősorban amerikai) hosszútávú bombázó és légifelderítő repülés - kombinálódva az amerikai repülőgép-ipari kapacitással, amely a német U-Boot-gyártási kapacitást messze meghaladta - már 1942/43 fordulójára akkor is stratégiai erőfölényhez juttatta volna a szövtségeseket az Atlanti-óceánon az U-Bootokkal szemben, ha már (Dönitz kívánságának megfelelően) 1939-ben 300 U-Boottal startolhatott volna német flotta.
-Nagy-Britanniát hiába "éheztette volna ki" a német flotta, ha a német hadseregnek nem volt meg az a partraszálló kapacitása, amellyel sikeres offenzívát indíthatott volna nagy-Britannia ellen. Ez lehetetlenné tette volna az U-Boot-flottával kivívott – esetleges és csupán időleges (mint a Liberty-shipekről írtam) - taktikai győzelem kiaknázását.

*Egyébként az építendő hajók milyenségéről nem is Raeder, hanem maga Hitler döntött - akiről köztudott volt a nagy csatahajók iránti vonzódása...
süti beállítások módosítása